Új csoda épül Abu Dzabiban
Kedvet kapott a nagy ingatlanfejlesztésekhez az 1,6 millió lakosú emírség, Abu-Dzabi a szomszédos Dubaitól. A 27 ezer négyzetkilométer területû Saadiyat-szigeten a következõ tíz évben hat, jellegében jól elkülönülõ kerületet alakítanak ki (köztük az egyik a kulturális), amelyek meghatározó épületeit a világ leghíresebb építészei tervezik.
Világviszonylatban is egyedülálló beruházás indult el az Egyesült Arab Emírségek fõvárosában, Abu-Dzabiban. A szomszédban lévõ, néhány évtized alatt dinamikus világvárossá változott Dubai bevásárlóközpontjai, felhõkarcolói ellensúlyozására az olajmilliárdokban ugyancsak dúskáló Abu-Dzabi a kultúrát, annak is a legelitebb változatát célozta meg turistacsalogatóként. A parttól mindössze 500 méterre fekvõ, 27 ezer négyzetkilométeres (fél-Bermuda) Saadiyat-szigeten csúcskategóriás ingatlanfejlesztések valósulnak meg 2018-ig, amely az emirátus gazdasági, turisztikai fejlõdésének motorja lenne. Fehér homokos tengerpart húzódik 30 kilométeren, ahol két golfpálya épül, a látogatókat 7000 szobával várja 29 hotel, köztük egy 7 csillagos szálloda, három jachtkikötõben ezer hajó vethet horgonyt, és ezenkívül több mint 8000 luxusvilla épül. Itt majdan 150 ezren élhetnek (Hollywoodban és Oxfordban is körülbelül ennyien laknak). A szigeten hat, jellegében jól elkülönülõ kerületet alakítanak ki (köztük az egyik a kulturális), amelyeket fõ ütõérként köt össze egy pálmafákkal szegélyezett tízsávos autópálya, amin ötperces kocsikázással elérhetõ a szomszédos szigeten fekvõ fõváros. Az autópálya lesz a fejlesztés elsõ eleme, amit várhatóan 2009-ben adnak majd át a forgalomnak. Az elmúlt héten a világ legismertebb Pritzker-díjas építészei mutatták be a sziget kulturális kerületében épülõ múzeumok és a mûvészeti központ lélegzetelállító építészeti terveit, amelyek 2012-re valósulnának meg. A Los Angeles-i, egyedi épületeirõl elhíresült Frank Gehry tervezi a kortárs mûvészetnek otthont adó, különlegességszámba menõ Guggenheim Abu-Dzabi Múzeumot. A terjeszkedõ láncolatnak ez a 400 millió dolláros, 30 ezer négyzetméteres épülete lesz a legnagyobb a New York-i, a berlini, a velencei, a Las Vegas-i és a szintén Gehry által tervezett bilbaói után. Mint Mubarak Al Muhairi, a 12 évre tervezett megaberuházás kivitelezésére létrehozott vállalat, az Abu-Dzabi Tourism Development and Investment Company (TDIC) vezérigazgatója a Népszabadságnak elmondta: egy nemzetközi hírnevû kulturális intézmény, mint például a bilbaói múzeum, nem csupán a sokat költõ turistákat vonzza, hanem rendszeresen visszatérõ vendégeket is, amely itt is fontos szempont. A Guggenheim Alapítvány számára jó üzletnek tûnt a döntés a Közel-Keleten megvalósuló legújabb múzeumról, hiszen a New York-i székhelyû alapítvány a kortárs kultúra szempontjából ezt a régiót tartja a legfontosabbnak, a leginkább "feljövõnek". A zászlóshajó Guggenheim után a francia Jean Nouvel által tervezett, áttetszõ kupolájú, szökõkutakkal teli Klasszikus Múzeum a következõ a sorban, amely állítólag idõvel a Louvre nevet is felveheti. A japán Tadao Ando építész álmodta meg a Saadiyat-sziget Tengerészeti Múzeumát, amelyet szimbolikusan a tengerre építenek, és az emirátusok, az Arab-félsziget gazdag, a tengerhez szorosan kapcsolódó történetét mutatja be, többek közt a gyöngyhalászatot. A bagdadi születésû brit építésznõ, Zaha Hadid a 62 méter magas, futurisztikus jellegû Saadiyat Mûvészeti Központot tervezte meg, amely tánc-, zene- és színházmûvészeti elõadásoknak ad majd otthont 6300 férõhellyel, a londoni Royal Albert Hall befogadóképességét 1100-zal felülmúlva. Az alsó szinten lévõ 4 színházterem felett terül el az a koncertterem, ahova a színpad mögötti óriási ablakokon keresztül fény árad majd be, és a tenger látványában is gyönyörködhetnek a mûvészetkedvelõk. A Saadiyat-szigeten igyekeznek megõrizni az eredeti környezetet, a jellegzetes mangroveerdõket vagy a teknõsök szaporodóhelyét. Az 1,6 milliós lakosságú emirátus, amely a föld olajkészleteinek 9,2 és földgázkészletének 4 százalékát birtokolja, a turizmus 6,8 százalékos fellendülését várja a beruházásoktól az elkövetkezõ évtizedben. /Népszabadság/
|