Új csoda épül Abu Dzabiban
Kedvet kapott a nagy ingatlanfejlesztésekhez az 1,6 millió lakosú emírség, Abu-Dzabi a szomszédos Dubaitól. A 27 ezer négyzetkilométer területű Saadiyat-szigeten a következő tíz évben hat, jellegében jól elkülönülő kerületet alakítanak ki (köztük az egyik a kulturális), amelyek meghatározó épületeit a világ leghíresebb építészei tervezik.
Világviszonylatban is egyedülálló beruházás indult el az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban. A szomszédban lévő, néhány évtized alatt dinamikus világvárossá változott Dubai bevásárlóközpontjai, felhőkarcolói ellensúlyozására az olajmilliárdokban ugyancsak dúskáló Abu-Dzabi a kultúrát, annak is a legelitebb változatát célozta meg turistacsalogatóként. A parttól mindössze 500 méterre fekvő, 27 ezer négyzetkilométeres (fél-Bermuda) Saadiyat-szigeten csúcskategóriás ingatlanfejlesztések valósulnak meg 2018-ig, amely az emirátus gazdasági, turisztikai fejlődésének motorja lenne. Fehér homokos tengerpart húzódik 30 kilométeren, ahol két golfpálya épül, a látogatókat 7000 szobával várja 29 hotel, köztük egy 7 csillagos szálloda, három jachtkikötőben ezer hajó vethet horgonyt, és ezenkívül több mint 8000 luxusvilla épül. Itt majdan 150 ezren élhetnek (Hollywoodban és Oxfordban is körülbelül ennyien laknak). A szigeten hat, jellegében jól elkülönülő kerületet alakítanak ki (köztük az egyik a kulturális), amelyeket fő ütőérként köt össze egy pálmafákkal szegélyezett tízsávos autópálya, amin ötperces kocsikázással elérhető a szomszédos szigeten fekvő főváros. Az autópálya lesz a fejlesztés első eleme, amit várhatóan 2009-ben adnak majd át a forgalomnak. Az elmúlt héten a világ legismertebb Pritzker-díjas építészei mutatták be a sziget kulturális kerületében épülő múzeumok és a művészeti központ lélegzetelállító építészeti terveit, amelyek 2012-re valósulnának meg. A Los Angeles-i, egyedi épületeiről elhíresült Frank Gehry tervezi a kortárs művészetnek otthont adó, különlegességszámba menő Guggenheim Abu-Dzabi Múzeumot. A terjeszkedő láncolatnak ez a 400 millió dolláros, 30 ezer négyzetméteres épülete lesz a legnagyobb a New York-i, a berlini, a velencei, a Las Vegas-i és a szintén Gehry által tervezett bilbaói után. Mint Mubarak Al Muhairi, a 12 évre tervezett megaberuházás kivitelezésére létrehozott vállalat, az Abu-Dzabi Tourism Development and Investment Company (TDIC) vezérigazgatója a Népszabadságnak elmondta: egy nemzetközi hírnevű kulturális intézmény, mint például a bilbaói múzeum, nem csupán a sokat költő turistákat vonzza, hanem rendszeresen visszatérő vendégeket is, amely itt is fontos szempont. A Guggenheim Alapítvány számára jó üzletnek tűnt a döntés a Közel-Keleten megvalósuló legújabb múzeumról, hiszen a New York-i székhelyű alapítvány a kortárs kultúra szempontjából ezt a régiót tartja a legfontosabbnak, a leginkább "feljövőnek". A zászlóshajó Guggenheim után a francia Jean Nouvel által tervezett, áttetsző kupolájú, szökőkutakkal teli Klasszikus Múzeum a következő a sorban, amely állítólag idővel a Louvre nevet is felveheti. A japán Tadao Ando építész álmodta meg a Saadiyat-sziget Tengerészeti Múzeumát, amelyet szimbolikusan a tengerre építenek, és az emirátusok, az Arab-félsziget gazdag, a tengerhez szorosan kapcsolódó történetét mutatja be, többek közt a gyöngyhalászatot. A bagdadi születésű brit építésznő, Zaha Hadid a 62 méter magas, futurisztikus jellegű Saadiyat Művészeti Központot tervezte meg, amely tánc-, zene- és színházművészeti előadásoknak ad majd otthont 6300 férőhellyel, a londoni Royal Albert Hall befogadóképességét 1100-zal felülmúlva. Az alsó szinten lévő 4 színházterem felett terül el az a koncertterem, ahova a színpad mögötti óriási ablakokon keresztül fény árad majd be, és a tenger látványában is gyönyörködhetnek a művészetkedvelők. A Saadiyat-szigeten igyekeznek megőrizni az eredeti környezetet, a jellegzetes mangroveerdőket vagy a teknősök szaporodóhelyét. Az 1,6 milliós lakosságú emirátus, amely a föld olajkészleteinek 9,2 és földgázkészletének 4 százalékát birtokolja, a turizmus 6,8 százalékos fellendülését várja a beruházásoktól az elkövetkező évtizedben. /Népszabadság/
|